Hernád Géza – LTP. Élet kilátással

Megnyitó: 2025. november 26., szerda, 18 óra
A kiállítást megnyitja: MÉLYI József művészettörténész
A kiállítás kurátora: KOPIN Katalin művészettörténész, Capa Központ
Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, 8F Galéria
1065 Budapest, Nagymező utca 8.
A kiállítás megtekinthető:
2025. november 27 – március 1.
Mindennap 9 és 19 óra között.
Ünnepnapokon zárva.

Hernád Géza (1978) autodidakta módon kezdett el fotózni 1997-ben, számára a fényképezés már kezdetben a kreatív önkifejezés egyik legtermészetesebb formája volt. Bár a zene, a film és a képzőművészet világa is inspirálta, hamar felismerte, hogy a fotográfia egyszerre technikai kihívás és szellemi kaland. 2001–2002-ben elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) fotóriporteri képzését, majd több mint két évtizeden át dolgozott leginkább hazai és nemzetközi lapoknak, kiadóknak. Munkásságát számos elismerés kísérte, köztük a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíja, a Pictures of the Year International díja és tucatnyi fotográfiai ösztöndíj.

Hernád Géza LTP című, több éve készülő sorozata a kelet-európai identitás mélyebb rétegeit vizsgálja a lakótelepek világán keresztül. A cím – lakótelep – egyszerre utal konkrét fizikai térre és egy tágabb társadalmi állapotra: a fotográfus a panelvilágot az emberi sorsok allegóriájaként értelmezi.

A sorozat központi gondolata, hogy „átlagember” nem létezik: minden élet különleges és összetett. Szembemegy azzal az előítélettel, hogy a szürke egyenépületekben szürke egyenemberek élnek és érzékenyen bemutatja az egyéni különbségeket, karakteres jellemrajzot nyújtva. A lakótelep mint a szocialista modernizáció szimbóluma Hernád számára olyan ismerős közeg, amelyben az egyéni történetek és a kollektív múlt egymásra vetülnek. A szovjet és dán házgyári technológiával épült panelrengetegek mára az identitásunk és vizuális környezetünk megszokott részévé váltak.

Az LTP fotográfiái egyszerre személyesek és tárgyilagosak. Hernád elutasítja a szépség vagy tökéletesség fogalmát mint értékmérőt – számára a kép akkor érvényes, ha autentikus. A sorozatban a hétköznapiság válik jelentéshordozóvá: a banális terekben, megkopott tárgyakban és visszafogott portrékban az emberi létezés univerzális állapotai tükröződnek.

Az LTP így nemcsak egy fotóprojekt, hanem egy személyes kísérlet is arra, hogy a fotográfia nyelvén beszéljen az időről, az elmúlásról és az identitásról – egy olyan tér kulisszái között, amelyben kicsit mindenki otthonosan érezheti magát.

Kopin Katalin kurátor