MOME Photo MA Diploma 2025: JÖVŐ A JELENBEN: Barátságos és veszélyes, 1. – MEGNYITÓ

Szeretettel meghívjuk a MOME Photography MA szak diplomakiállításának megnyitójára szeptember 9-én, 18 órakor a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központba!

Megnyitó: 2025. szeptember 9., kedd, 18 óra
Bevezetőt mond: ERDEI Krisztina (MOME, MA szakvezető)
Kiállító alkotók: Eddie BOTSTEIN, GRINBERG Daniella, Sveta MAXIMOVA, MELEGH Benjámin és PÁL András
Szervezők: ERDEI Krisztina, GELLÉR Judit, KUDÁSZ Gábor Arion, BALLAGÓ MártonHelyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ – 8F Galéria (1065 Budapest, Nagymező utca 8.)
Kiállítás megtekinthető: 2025. szeptember 10. – október 05.
Kedd–péntek: 13 – 18 óra
Szombat–vasárnap: 10 – 18 óra
A megnyitón közreműködik az Azta Zenekar.

A Photography MA több mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterképzése. Olyan közeg, ahol különböző nemzetiségű fiatalok dolgoznak együtt. A médium 200 éves múltja, valamint a társművészetek folyamatos jelenléte inspirálja az új sorozatokat, miközben a fotográfia és a társadalom viszonyát is aktívan vizsgáljuk. Célunk, hogy hallgatóink már a diploma megszerzésével építhessék nemzetközi karrierjüket, illetve hogy külföldi alumnijaink hazájukban kamatoztathassák az itt megszerzett tudást. Olyan műhely ez, ahol kitartóan keressük a 20. században ismertté és sikeressé vált, magyar származású fotográfusok kortárs követőit.

A diplomakiállítás kétéves munka csúcspontja. Minden évben kihívás elé állít minket a címadás, hiszen a művek nem kapcsolódnak szoros tematikai egységbe. Az adja a kiállítás kohézióját, hogy a résztvevők egyazon évben végeznek. Idén a veszélyes és a barátságos hívószavakat rendeltük a tárlathoz – két fogalmat, melyek jelentése napjainkra tágabbá és árnyaltabbá vált. E kifejezések nemcsak a hétköznapi élethelyzetekkel, hanem a technológiával, a politikával, a klímaváltozással, a társadalmi kapcsolatokkal összekapcsolva is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Iránytűként szolgálnak a világban való eligazodáshoz: segítenek eldönteni, mit tekintünk fenyegetőnek és mit támogathatónak. Emberek, közösségek, országok is lehetnek „barátságosak” vagy „veszélyesek” egymás szemében – ez gyakran sztereotípiákon, személyes tapasztalatokon vagy éppen propagandán alapul. A tudományos gondolkodásban pedig a „barátságos” az emberközpontúságot, az átláthatóságot és az etikai felelősséget jelenti, míg a „veszélyes” a potenciális kockázatra, erkölcsi dilemmákra és a kontroll nélküli fejlődés veszélyeire utal.

A kiállított képeken gyakran barátságosnak tűnő, ártalmatlan helyzetek jelennek meg: csendes városi tájak, családi idill a hétköznapok kihívásai közepette, nőiségüket megélő fiatalok, a személyes emlékezetet újraértelmező montázsok, generációkon átívelő szeretet, konfliktus zónában segítő önkéntesek, laboratóriumi jelenetek vagy ködös, sokértelmű szimbólumok. Mégis, ahogy a néző mélyebben elmerül a képi világokban, lassan felszínre buknak a rejtett feszültségek. Kényelmes, felhasználóbarát, sőt veszélytelen mindennapjaink mögött kiszámíthatatlan csapdák és konfliktusok rejtőznek, amelyek feloldásán dolgoznunk kell – különben könnyen valós fenyegetéssé válhatnak.